\u00a0\u00a0 Hogy ez a t\u00f6rt\u00e9net mik\u00e9nt f\u00fcgg \u00f6ssze a hasny\u00e1lmirigy gyullad\u00e1sommal arra nem tudn\u00e9k v\u00e1laszolni. Tal\u00e1n csak ezt is j\u00f3l esett ki\u00edrni magamb\u00f3l, vagy csup\u00e1n maga az \u00e9let megmutatta p\u00e1r arc\u00e1t, hogy a k\u00e9s\u0151bbiekben k\u00f6nnyebben em\u00e9sszem meg a megv\u00e1ltoztathatatlant.<\/p>\r\n
\u00a0\u00a0Mi\u00f3ta megsz\u00fclettem a hasny\u00e1lmirigy gyullad\u00e1som el\u0151tt k\u00e9t alkalommal voltam k\u00f3rh\u00e1zba. Az els\u0151 a sz\u00fclet\u00e9sem volt, amire nem is eml\u00e9kszem. A m\u00e1sodik pedig kisfiam sz\u00fclet\u00e9se, ami a boldogs\u00e1g sokk hat\u00e1s\u00e1ra nem t\u0171nt nyomaszt\u00f3 \u00e9s rossz \u00e9rz\u00e9snek. De azt soha nem gondoltam volna, hogy p\u00e1r nap leforg\u00e1sa alatt a hal\u00e1lnak n\u00e9gy arc\u00e1t ismerem meg. Arcokat, melyeket eddig m\u00e9g soha nem l\u00e1ttam, nem tapasztaltam \u00e9s nem \u00e9ltem \u00e1t. Nem sz\u00e1m\u00edt, hogy nem ismertem az \u201eelmen\u0151ket\u201d vagy, hogy nem voltak sz\u00e1momra senkik. De abban a pillanatban, hogy egym\u00e1s sz\u00f3ltunk mind a n\u00e9gyen sz\u00e1momra lettek valakik.<\/p>\r\n
Menj\u00fcnk sorba:<\/p>\r\n
1.-Egyed\u00fcl elmenni:<\/p>\r\n
\u00a0 Abban a k\u00f3rh\u00e1zban tal\u00e1lkoztam a haldokl\u00e1s f\u00e1jdalm\u00e1ban, ahol el\u0151sz\u00f6r fek\u00fcdtem. A nagyon sz\u00e9p, tiszta \u00e9s szinte \u00fcres gasztroenterol\u00f3giai oszt\u00e1lyon. Nem is \u00e9rtettem bent fekv\u00e9sem negyedik napj\u00e1n mi\u00e9rt\u00a0mell\u00e9m hozt\u00e1k be azt az id\u0151s h\u00f6lgyet, akit megr\u00e1z\u00f3 Ercp traum\u00e1m ut\u00e1n szobat\u00e1rsk\u00e9nt kaptam. M\u00e1r mikor visszamentem a vizsg\u00e1lat ut\u00e1n is sz\u00f6rny\u0171 \u00e1llapotban volt \u00e9s l\u00e1tszott rajta, hogy m\u00e9rhetetlen\u00fcl szenved. Mikor m\u00e9g \u00e9jf\u00e9lkor sem tudtam aludni a sz\u00f6rny\u0171 ny\u00f6g\u00e9sekt\u0151l \u00fagy d\u00f6nt\u00f6ttem, hogy a tal\u00e1n a f\u00fclhallgat\u00f3mmal a f\u00fclembe k\u00f6nnyebb lesz elviselni ezt a dolgot. 1 \u00f3ra k\u00f6r\u00fcl, mikor m\u00e1r t\u00f6bb mint h\u00e9t orvos, \u00e1pol\u00f3 volt jelen a h\u00f6lgy \u00e1gy\u00e1n\u00e1l egy parav\u00e1nt hoztak be \u00e9s kett\u0151nk k\u00f6z\u00e9 rakt\u00e1k. Soha m\u00e9g hasonl\u00f3 \u00e9s ilyen dologgal nem tal\u00e1lkoztam \u00e9letem sor\u00e1n. Nagyon megr\u00e1z\u00f3 \u00e9s felkavar\u00f3 dolog volt. Azt \u00e9reztem, hogy nem vagyok el\u00e9g er\u0151s egy ismeretlen ember hal\u00e1ltus\u00e1j\u00e1t v\u00e9gig hallgatni m\u00e9g akkor sem, ha ott egy parav\u00e1n k\u00f6zt\u00fcnk. A n\u00e9ni mellett nem volt hozz\u00e1tartoz\u00f3, nem volt senki, aki fogn\u00e1 a kez\u00e9t. \u00c9s akkor ott abban a pillanatban \u00fagy \u00e9reztem, hogy ez csak nekem f\u00e1j. Az orvosok, \u00e1pol\u00f3k olyan term\u00e9szetess\u00e9ggel v\u00e9gezt\u00e9k a tenni val\u00f3jukat, mintha ez lenne a vil\u00e1g legterm\u00e9szetesebb dolga. (sz\u00e1mukra biztos az is). Oxig\u00e9nt hoztak \u00e9s hajnali kett\u0151kor egy n\u0151v\u00e9r megfogta a v\u00e1llam, mik\u00f6zben lehunyt szemmel pr\u00f3b\u00e1ltam aludni, de sehogy sem tudtam. Sz\u00f3lt, hogy \u00e1tk\u00eds\u00e9r egy m\u00e1sik k\u00f3rterembe, ahol tudok pihenni. B\u00f3lintottam. Egy sz\u00f3 sem hagyta el a sz\u00e1mat, hogy nem tudok pihenni. Nem \u00e9n k\u00e9rtem a parav\u00e1nt sem. De \u0151k biztos tudtak valamit, amit \u00e9n akkor m\u00e9g csak gyan\u00edtottam. \u00c1tk\u00eds\u00e9rt egy nyolc \u00e1gyas k\u00f3rterembe, ahol teljesen egyed\u00fcl voltam \u00e9s nagyon f\u00e9ltem. Nem aludtam semmit. \u00c9s reggel 6-kor mikor j\u00f6tt egy n\u0151v\u00e9r, hogy menjek vissza a szob\u00e1mba a n\u00e9ni m\u00e1r nem volt ott. Egyed\u00fcl halt meg \u00e9s \u00e9n m\u00e9g a nev\u00e9t sem tudtam.<\/p>\r\n
\u00a0 Akkor ott nagyon \u00f6nz\u0151 voltam \u00e9s csak magamra gondoltam. Gy\u0171l\u00f6ltem az orvosokat, n\u0151v\u00e9reket, ami\u00e9rt Ercp-t csin\u00e1ltak, ami\u00e9rt egy haldokl\u00f3 n\u00e9nit beraktak hozz\u00e1m, holott sz\u00e1mtalan \u00fcres szoba \u00e1llt az oszt\u00e1lyon, ami\u00e9rt nekem kellett kimennem a szob\u00e1b\u00f3l, ahelyett, hogy a h\u00f6lgyet \u00e1tvitt\u00e9k volna egy m\u00e1sik k\u00f3rterembe, \u00e9s ami\u00e9rt hidegen, kim\u00e9rten \u00e9s csak \u00fagy csendben hagyt\u00e1k elmenni.<\/p>\r\n
\u00a0 \u00dagy \u00e9reztem \u00f6sszet\u00f6rtek. Hogy direkt csin\u00e1lt\u00e1k ezt velem. Hogy azt akart\u00e1k, hogy szenvedjek, hogy a lelkem s\u00e9r\u00fclj\u00f6n m\u00e9g jobban, \u00e9s hogy ez\u00e1ltal ne legyen er\u0151m \u00f6sszeszedni magam \u00e9s meggy\u00f3gyulni, hogy hossz\u00fa-hossz\u00fa id\u0151t t\u00f6ltsek azon az oszt\u00e1lyon lelki s\u00e9r\u00fclten, betegen, meggy\u00f6t\u00f6rten.<\/p>\r\n
\u00a0 M\u00e1snap szombat volt \u00e9s b\u00e1r azt hittem \u00f6r\u00f6kre ott maradok az \u00fcgyeletes doktorn\u0151 rem\u00e9nysug\u00e1r mondata: \u201eMi\u00e9rt volt sz\u00fcks\u00e9g erre a gyomorszond\u00e1ra, ha \u00fagy sem m\u0171k\u00f6dik?\u201d kiz\u00f6kkentett a r\u00e9m\u00e1lomb\u00f3l \u00e9s elj\u00f6ttem saj\u00e1t felel\u0151ss\u00e9gre.<\/p>\r\n
2.- Akit nem tudunk elengedni<\/p>\r\n
\u00a0\u00a0 Ahogy az el\u0151z\u0151 bejegyz\u00e9sekben ebben sem eml\u00edten\u00e9m a m\u00e1sodik k\u00f3rh\u00e1zat, ahov\u00e1 ker\u00fcltem. Maradjunk annyiban, hogy \u00e9pp eleget \u00edrt a m\u00e9dia a \"tarthatatlan \u00e1llapot\u00e1r\u00f3l\", amir\u0151l \u00e9n addig, m\u00edg nem ker\u00fcltem oda m\u00e9g halv\u00e1ny sejt\u00e9sem sem volt.<\/p>\r\n
\u00a0 \u00a0H\u00e9tf\u0151 reggeli betegfelv\u00e9telem \u00faj rem\u00e9nysugarakat \u00e9bresztettem bennem, hogy tal\u00e1n itt pikk-pakk meggy\u00f3gyulok \u00e9s nem lesz olyan nyomaszt\u00f3 k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny, mint a m\u00e1sik k\u00f3rh\u00e1zban. B\u00e1r ez a k\u00f3rh\u00e1z k\u00f6zel sem volt olyan sz\u00e9p \u00e9s tiszta, mint a m\u00e1sik \u00e9s a belgy\u00f3gy\u00e1szati oszt\u00e1lya sem kongott az \u00fcress\u00e9gt\u0151l, de \u00e9n m\u00e9gis jobban \u00e9reztem m\u00e1r akkor magam, mint az elm\u00falt egy h\u00e9tben. Az oszt\u00e1lyvezet\u0151 F\u0151orvos \u00dar egy k\u00e9t \u00e1gyas k\u00f3rterembe k\u00eds\u00e9rt, ahol csak egy id\u0151s n\u00e9ni fek\u00fcdt. A doktor \u00far val\u00f3sz\u00edn\u0171 \u00fagy gondolta \u00e9n ott jobb \u00e9s nyugodtabb k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt leszek, mint a t\u00f6bb \u00e1gyas szob\u00e1kba. Egy darabig \u00e9n is ezt gondoltam, de azt\u00e1n sz\u00f6rny\u0171 dolgot kellett v\u00e9gig n\u00e9znem.<\/p>\r\n
\u00a0 A n\u00e9ni akivel egy szob\u00e1ba ker\u00fcltem nem besz\u00e9lt. M\u00e9g csak nem is nagyon mozgott. Amikor kicsit \u00f6sszeszedtem a gondolataimat r\u00e1pillantottam. Eleinte fel sem fogtam mit l\u00e1tok. A sz\u00e1ja hatalmas volt \u00e9s csupa v\u00e9r. Arca lila, beesett. Megpr\u00f3b\u00e1lt besz\u00e9lni, de sajnos nem \u00e9rtettem mit mond. Ekkor m\u00e1r egyed\u00fcl voltam a szob\u00e1ba. D\u00e9lut\u00e1n 15 \u00f3ra k\u00f6r\u00fcl lehetett \u00e9s egyszer csak a n\u00e9ni elkezdett remegni. R\u00e1zk\u00f3dott \u00e9s furcsa hangokat adott ki. Nagyon megijedtem \u00e9s ezerrel nyomtam a n\u0151v\u00e9rh\u00edv\u00f3t, hogy j\u00f6jj\u00f6n valaki. Egy \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1gnak t\u0171nt, mire be\u00e9rtek a n\u0151v\u00e9rek a szob\u00e1ba. A n\u00e9ninek epilepszi\u00e1s rohama volt. Soha m\u00e9g nem l\u00e1ttam hasonl\u00f3 dolgot. Hamarosan meg\u00e9rkezett a h\u00f6lgy f\u00e9rje \u00e9s a fia. Sz\u00f6rny\u0171 volt hallani, ahogy a kezel\u0151 orvos ott el\u0151ttem k\u00f6zli a csal\u00e1dtagokkal, hogy sajnos a mama nagyon rossz \u00e1llapotban van v\u00e9rm\u00e9rgez\u00e9st kapott \u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u0171 hamarosan elmegy. A h\u00f6lgy f\u00e9rje m\u00e9g maradt egy darabig, azt\u00e1n elment. A fia pedig le\u00fclt mell\u00e9 egy sz\u00e9kre \u00e9s csak n\u00e9zte-n\u00e9zte az egykor magabiztos, folyton fodr\u00e1szhoz j\u00e1r\u00f3, er\u0151s, hat\u00e1rozott \u00e9desanyj\u00e1t.<\/p>\r\n
\u00a0 Hogy mik\u00e9nt lettem abban a p\u00e1r \u00f3r\u00e1ban pszichol\u00f3gus, lelki t\u00e1maszt ny\u00fajt\u00f3 bar\u00e1t, \u00f6nzetlen idegen m\u00e1r fogalmam sincs. De \u00f3r\u00e1kon \u00e1t besz\u00e9lgett\u00fcnk az \u00e9desanyj\u00e1r\u00f3l, a csal\u00e1dr\u00f3l, a betegs\u00e9gr\u0151l \u00e9s arr\u00f3l, hogy hogyan engedje el.<\/p>\r\n
\u00a0 \u201eHogyan engedje el?\u201d \u00c9s bel\u0151lem csak \u00fagy z\u00fadult a jobbn\u00e1l jobb \u00e9s b\u00f6lcs tan\u00e1cs, mintha csak szak\u00e9rt\u0151je lenn\u00e9k a dolgoknak, de nem voltam az. A fiatalember pedig csak besz\u00e9lt \u00e9s helyeselv\u00e9n gondolataimat az elenged\u00e9sr\u0151l \u00fagy t\u0171nt, mintha k\u00f6nnyebb volna neki.<\/p>\r\n
\u00a0 Fogalmam sincs, hogy az volt \u00e9s magamat sem \u00e9rtettem, hogy adhatok olyan dolgokba tan\u00e1csot \u00e9s b\u00f6lcselkedhetek, amiben j\u00e1rtas sem vagyok. Hisz m\u00e9g egy k\u00f3rh\u00e1zi traum\u00e1t sem voltam k\u00e9pes feldolgozni nem pedig idegeneknek \u00e9let \u00e9s hal\u00e1l tan\u00e1ccsal szolg\u00e1lni. Valami okn\u00e1l fogva m\u00e9gis megtettem \u00e9s l\u00e1ttam a fiatalemberen, hogy j\u00f3l esik neki, hogy valaki meghallgatja. Imm\u00e1r nem csak egy ismeretlen volt sz\u00e1momra. Nagyon sokat mes\u00e9lt az \u00e9desanyj\u00e1r\u00f3l \u00e9s p\u00e1r \u00f3ra leforg\u00e1sa alatt szinte mindent tudtam r\u00f3la. A legsz\u00f6rny\u0171bb m\u00e9gis az volt, hogy m\u00edg besz\u00e9lgett\u00fcnk az anyuk\u00e1j\u00e1nak t\u00f6bbsz\u00f6r is rohama volt \u00e9s a legutols\u00f3 roham ut\u00e1n, ahol a fia kiab\u00e1lva k\u00f6ny\u00f6rg\u00f6tt, hogy valaki j\u00f6jj\u00f6n, mert meghal az \u00e9desanyja nem b\u00edrtam tov\u00e1bb. Kij\u00f6ttem a szob\u00e1b\u00f3l \u00e9s le\u00fcltem a folyos\u00f3ra. \u00dagy \u00e9reztem magam, mint akib\u0151l minden \u00e9leter\u0151t kisz\u00edvtak. \u00c9reztem, hogy ezt nem fogom b\u00edrni, ha \u00e9jszaka a n\u00e9ni ott mellettem kap egy rohamot \u00e9s meghal. Soha nem vetemedtem volna arra, hogy megk\u00e9rjem a dokimat, hogy engedjen \u00e1t egy m\u00e1sik szob\u00e1ba, de most m\u00e9gis megtettem. Szerencs\u00e9re volt egy 6 \u00e1gyas k\u00f3rterembe k\u00e9t \u00fcres \u00e1gy \u00e9s \u00e9n a kis csomagommal sz\u00e9pen \u00e1tbattyogtam oda. Azt\u00e1n ki\u00fcltem a folyos\u00f3ra \u00e9s r\u00e1j\u00f6ttem, hogy senki m\u00e9g k\u00f6zel hasonl\u00f3 kor\u00fa ember sincs az oszt\u00e1lyon rajtam k\u00edv\u00fcl \u00e9s hogy szinte mindenki j\u00f3val-j\u00f3val id\u0151sebb. Ez nem t\u00fal sokat sz\u00e1m\u00edtott. A l\u00e9nyeg az volt, hogy ne ott legyek, ahol voltam.<\/p>\r\n
3.-Aki tal\u00e1n \u00e9rzi<\/p>\r\n
\u00a0 Bementem a hat \u00e1gyas k\u00f3rterembe, ahol n\u00e9gy n\u00e9ni fek\u00fcdt. Kett\u0151 jobb \u00e9s kett\u0151 bal oldalt. Mind a k\u00e9t oldalt a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 \u00e1gy volt \u00fcres. Hogy \u00e9n m\u00e9gis mi\u00e9rt a tragikusabb oldalt v\u00e1lasztottam, fogalmam sincs. Akkor szerintem m\u00e1r a negat\u00edv hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1som miatt szinte vonzottam a bajt. Bal oldalt k\u00e9t n\u00e9ni fek\u00fcdt \u00e9s mivel l\u00e1ttam, hogy az egyik m\u00e9g olvas \u00e9s \u00e9g a l\u00e1mp\u00e1ja \u00edgy gondoltam k\u00f6zt\u00fck j\u00f3 helyem lesz. Megpr\u00f3b\u00e1ltam min\u00e9l halkabban beb\u00fatorozni magam, mert h\u00e1t el\u00e9g k\u00e9s\u0151 volt a k\u00f6lt\u00f6zk\u00f6d\u00e9shez. Az olvas\u00f3 n\u00e9ni nagyon aranyos volt. V\u00e1ltottunk p\u00e1r sz\u00f3t \u00e9s elmondta, hogy \u0151 m\u00e1r holnap megy is haza. Kicsit megnyugodtam, mert \u00fagy \u00e9reztem j\u00f3 szob\u00e1ban vagyok \u00e9s l\u00e1tva, hogy mindenki alszik b\u00e9k\u00e9sen \u00fagy \u00e9reztem itt nem t\u00f6rt\u00e9nhet semmi. T\u00e9vedtem....<\/p>\r\n
\u00a0 A mellettem l\u00e9v\u0151 h\u00f6lgy, aki nem olvasott nagyon rosszul \u00e9rezte meg\u00e1t. Nagyon sokszor h\u00edvta a n\u0151v\u00e9reket \u00e9s sokat mozgol\u00f3dott az \u00e1gyon, b\u00e1r \u00e1ll\u00edt\u00f3lag nem lett volna szabad. A szobat\u00e1rsain is lehetett hallani a fesz\u00fclt cammog\u00e1sokat, hogy mi\u00e9rt nem alszik ink\u00e1bb a n\u00e9ni, ahelyett, hogy h\u00edvogatja egyfolyt\u00e1ban a n\u0151v\u00e9reket \u00e9s pr\u00f3b\u00e1l felkelni. Tal\u00e1n senki nem gondol ilyenkor arra, hogy csak az\u00e9rt, mert nem akar egyed\u00fcl lenni.\u00a0 Ez a dolog k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl este 23:30-ig ment. Azt hiszem a n\u00e9ni elcsendesed\u00e9s\u00e9vel \u00e9n is megpr\u00f3b\u00e1ltam aludni, de olyan 1 \u00f3ra k\u00f6r\u00fcl hatalmas nagy puffan\u00e1sra \u00e9bredtem. A n\u00e9ni, aki nem b\u00edrt pihenni addig-addig mocorgott az \u00e1gyon, hogy leesett. Mint a vill\u00e1m pattantam ki az \u00e1gyb\u00f3l \u00e9s pr\u00f3b\u00e1ltam seg\u00edteni neki, de 47 kil\u00f3mmal az \u0151 kb. 80kg-j\u00e1n nem tudtam mozd\u00edtani. Azonnal nyomtam a n\u0151v\u00e9r h\u00edv\u00f3t, amit hallottam, hogy kicseng, de senki nem j\u00f6tt. K\u00f6zbe a m\u00e1sik h\u00e1rom n\u00e9ni is fel\u00e9bredt \u00e9s tan\u00e1csokkal ell\u00e1tva pr\u00f3b\u00e1ltak seg\u00edteni, de azon k\u00edv\u00fcl, hogy egy p\u00e1rn\u00e1t tettem a feje al\u00e1 nem jutottam el\u0151bbre. Kirohantam a szob\u00e1b\u00f3l, hogy ha alszanak a n\u0151v\u00e9rek, akkor az ajt\u00f3t verve felkeltem \u0151ket, de az ajt\u00f3 z\u00e1rva volt \u00e9s nem volt bent senki. V\u00e9gig futottam a folyos\u00f3n, hogy h\u00e1tha valamelyik szob\u00e1ba vannak, de sehol nem voltak. Ben\u00e9ztem a f\u00e9rfi szob\u00e1kba, ahol nyitva volt az ajt\u00f3, de mindenhol \u00e9pp hogy magukat elb\u00edr\u00f3 id\u0151s b\u00e1csik fek\u00fcdtek \u00e9s \u00e9n \u00fagy \u00e9reztem egyed\u00fcl vagyok a vil\u00e1gba \u00e9s nem tudok seg\u00edteni. Arra gondoltam, hogy m\u00e1sik oszt\u00e1lyon vannak egy emelettel feljebb, de l\u00e1ttam, hogy az oszt\u00e1ly ajt\u00f3 csak k\u00edv\u00fclr\u0151l nyithat\u00f3, \u00e9s ha kimegyek rajta sehogy sem fogok tudni visszamenni, ha m\u00e9gis t\u00e9vedn\u00e9k. Hogy mit\u0151l f\u00e9ltem, ami\u00e9rt nem mertem kimenni az oszt\u00e1lyr\u00f3l nem tudom. Visszagondolva tal\u00e1n att\u00f3l, hogy kikapok, mert ilyet nem szabad csin\u00e1lni? Vagy, hogy \u0151r\u00fcltnek n\u00e9znek, ha ne adj isten ott bolyongok? De lehet csup\u00e1n a k\u00edv\u00fclr\u0151l nyithat\u00f3 ajt\u00f3 r\u00e9m\u00edtett el, hogy biztos direkt z\u00e1rva van. Sajnos nem tudom \u00e9s k\u00e9s\u0151bb emiatt sz\u00e9gyelltem is magam. \u00dagy \u00e9reztem egy ilyen helyzetet sem tudok j\u00f3l kezelni. Hogy pontosan mennyi id\u0151 telt el nem tudn\u00e1m megmondani. Azt tudom, hogy m\u00e9g visszamentem a szob\u00e1ba megpr\u00f3b\u00e1ltam a n\u00e9ni fej\u00e9t jobban a p\u00e1rn\u00e1ra h\u00fazni \u00e9s takar\u00f3t gy\u00f6m\u00f6sz\u00f6lni al\u00e1, hogy ne f\u00e1zzon fel a hideg csemp\u00e9n. Hamarosan megjelent egy n\u0151v\u00e9rke \u00e9s seg\u00edts\u00e9get h\u00edvott \u00e9s a n\u00e9nit visszarakt\u00e1k az \u00e1gy\u00e1ba. Felemelt\u00e9k az \u00e1gy r\u00e1csot, hogy m\u00e9g v\u00e9letlen se tudjon kiesni bel\u0151le. Hogy mi\u00e9rt nem azt \u00edrom, hogy felseg\u00edtett\u00e9k annak az-az oka, hogy a n\u00e9ni nem is akart ott abban az \u00e1gyban fek\u00fcdni. Tal\u00e1n volt egy elk\u00e9pzel\u00e9se, amit szavakkal nem akart megosztani senkivel. Mindegy volt, hogy hol, de ne a k\u00f3rh\u00e1zi \u00e1gyon hagyja itt a f\u00f6ldi \u00e9letet.<\/p>\r\n
\u00a0 Mivel Semmelweis-nap k\u00f6zeledett \u00e9n megbesz\u00e9ltem az orvosommal, hogy m\u00e1snap haza megyek \u00e9s csak az \u00fcnnepnap ut\u00e1n megyek vissza. Reggel felkeltem \u00e9s mindenkinek sz\u00e9pen bemutatkoztam, akivel \u00e9jszaka nem volt id\u0151m besz\u00e9lgetni. A n\u00e9ni aki mellettem haza k\u00e9sz\u00fclt \u0151 elhagyta a k\u00f3rtermet. Kaptunk helyette egy m\u00e1sik mam\u00e1t. Elindultam a k\u00e9t szemk\u00f6zti \u00e1gyban l\u00e9v\u0151 id\u0151s h\u00f6lgyeknek ill\u0151en bemutatkozni, mert h\u00e1t \u00edgy tanultam anyuk\u00e1mt\u00f3l. Ny\u00fajtottam a kezem az egyik n\u00e9nik\u00e9nek, aki nem \u00e9rtette mit akarok, mik\u00f6zben az ablakn\u00e1l l\u00e9v\u0151 mama megsz\u00f3lalt: \u201eHagyd csak, s\u00fcket, mint az \u00e1gy\u00fa.\u201d Mire kimondta a nagyot hall\u00f3 n\u00e9ni meg\u00e9rtette mit akarok. Kezet fogtunk, egym\u00e1sra mosolyogtunk \u00e9s azt hiszem ott l\u00e9tem alatt nem is sz\u00f3ltunk t\u00f6bbet egym\u00e1shoz.<\/p>\r\n
\u00a0 Az ablakn\u00e1l l\u00e9v\u0151 n\u00e9ni nagyon id\u0151s volt. Pont olyan nagyi, akik a mes\u00e9kben vannak. Sok r\u00e1nccal az arc\u00e1n, de m\u00e9gis sug\u00e1rz\u00f3an sz\u00e9p. A szemei nagyon b\u00f6lcsen mosolyogtak, hisz m\u00e1r nagyon id\u0151s volt \u00e9s sok-sok d\u00e9dunok\u00e1val rendelkezett. Nem sokat besz\u00e9ltem vele aznap, mert indultam haza.<\/p>\r\n
\u00a0 A n\u00e9nit, aki leesett az \u00e1gyr\u00f3l p\u00e1rszor m\u00e9g az nap megitattam. Szomjas volt \u00e9s vizet k\u00e9rt t\u0151lem. \u00dagy l\u00e1ttam, hogy sokkal jobban \u00e9rzi mag\u00e1t, mint tegnap. Hamarosan j\u00f6ttek \u00e9rte \u00e9s levitt\u00e9k egy izot\u00f3p vizsg\u00e1latra. Nagyj\u00e1b\u00f3l \u00f6sszepakoltam, mikor cs\u00f6rg\u00f6tt a n\u00e9nike telefonja a fi\u00f3kj\u00e1ban. El\u0151sz\u00f6r nem vettem fel, de azt\u00e1n m\u00e1sodj\u00e1ra m\u00e1r gondoltuk jobb, ha sz\u00f3lunk a csal\u00e1dnak, ha \u0151k keresik, hogy hol van. \u00cdgy legfittebb beteg l\u00e9v\u00e9n r\u00e1m esett a v\u00e1laszt\u00e1s, hogy felkeljek \u00e9s felvegyem, mert biztos a csal\u00e1dja az \u00e9s agg\u00f3dnak \u00e9rte. A n\u0151v\u00e9re volt. Elmondtam, hogy hol van \u00e9s p\u00e1r \u00f3ra m\u00falva m\u00e1r itt lesz \u00e9s tudnak besz\u00e9lni. H\u00e1l\u00e1san megk\u00f6sz\u00f6nte \u00e9s \u00e9n akkor m\u00e9g csak nem is sejtettem, hogy a n\u00e9ni lemegy, \u00e9s mindaz, amit a csal\u00e1dj\u00e1nak mondtam p\u00e1r \u00f3ra leforg\u00e1sa alatt hazugs\u00e1gg\u00e1 v\u00e1lik\u2026<\/p>\r\n
\u00a0 K\u00e9t nap m\u00falva mikor visszamentem tudtam meg az ablakn\u00e1l l\u00e9v\u0151 h\u00f6lgyt\u0151l, hogy a szobat\u00e1rsunk, aki leesett az \u00e1gyr\u00f3l nem j\u00f6n vissza t\u00f6bb\u00e9 hozz\u00e1nk. Levitt\u00e9k, becsukta a szem\u00e9t \u00e9s elment \u00f6r\u00f6kre. Csak n\u00e9ztem magam el\u00e9 \u00e9s szinte fel sem b\u00edrtam fogni, hogy ennyi hal\u00e1l vesz k\u00f6r\u00fcl. Te\u00f3ri\u00e1kat gy\u00e1rtottam magamba, hogy mi lehet ezeknek a dolgoknak az oka, mert szent meggy\u0151z\u0151d\u00e9sem volt, hogy velem van baj.<\/p>\r\n
\u00a0- Pr\u00f3b\u00e1ltam magam nyugtatni, hogy ez biztos mindig \u00edgy van \u00e9s csak \u00e9n vagyok ilyen gyenge jellem, aki k\u00e9ptelen feldolgozni, hogy az emberek id\u0151sek \u00e9s meghalnak.<\/p>\r\n
- Hogy, ez egy k\u00f3rh\u00e1z, ez itt mindennapos.<\/p>\r\n
- Hogy, tal\u00e1n olyan negat\u00edv lettem, hogy vonzom a rossz dolgokat.<\/p>\r\n
- Hogy csak az\u00e9rt ilyen rossz, mert m\u00e9g nem \u00e9ltem \u00e1t ilyen dolgokat.<\/p>\r\n
- Hogy, valami k\u00fcl\u00f6nleges dolgon estem \u00e1t a betegs\u00e9g alatt \u00e9s mellettem mindenki meghal.<\/p>\r\n
\u00a0 Sz\u00f6rnyen \u00e9reztem magam. Olyan volt, mintha a lelkem ezer meg ezer darabra szakadna sz\u00e9t. \u00c9s \u00e9n nem is \u00e9n vagyok. Hogy az eg\u00e9szet csak \u00e1lmodom. A csal\u00e1dom olyan t\u00e1volinak t\u0171nt, mintha soha nem is l\u00e9teztek volna. Aznap a doktor \u00far z\u00f6kkentett vissza a val\u00f3s\u00e1gba, hogy hazaenged, mert b\u00e1r magasak voltak az \u00e9rt\u00e9keim, de nem v\u00e9szesen\u2026<\/p>\r\n
4.-Aki hi\u00e1ba v\u00e1rja:<\/p>\r\n
\u00a0 Az ablak mellett fekv\u0151 kedves n\u00e9nivel nagyon sokat besz\u00e9lgettem. Megtudtam r\u00f3la, hogy m\u00e1r nagyon r\u00e9g elment a f\u00e9rje. Azt is, hogy mik\u00e9nt hagyta itt a f\u00f6ldi vil\u00e1got. Besz\u00e9lt a gyermekeir\u0151l, unok\u00e1ir\u00f3l, d\u00e9dunok\u00e1ir\u00f3l \u00e9s \u00e9n csak csod\u00e1lattal hallgattam az \u00e1gya mellett egy sz\u00e9ken, mint egy t\u00f6k\u00e9letesre meg\u00edrt mes\u00e9t.<\/p>\r\n
\u00a0 Hogy mik\u00e9nt ker\u00fclt sz\u00f3ba a hal\u00e1l gondolata m\u00e1r nem tudom, de abban a p\u00e1r napba az id\u0151sek olyan term\u00e9szetess\u00e9ggel besz\u00e9ltek r\u00f3la, mintha a legjobb bar\u00e1tjuk lenne.<\/p>\r\n
\u00a0 \u00cdgy volt ez az ablak mellett l\u00e9v\u0151 h\u00f6lggyel is. Elmes\u00e9lte, hogy m\u00e1r nagyon v\u00e1rja. Olyan hossz\u00fa volt m\u00e1r az \u00e9lete \u00e9s olyan mag\u00e1nyos a f\u00e9rje n\u00e9lk\u00fcl, hogy szeretne m\u00e1r elmenni. Mivel minden gyermeke boldogs\u00e1gban \u00e9l \u00e9s minden csal\u00e1dtagj\u00e1val minden rendben \u00edgy \u0151 m\u00e1r szeretne megpihenni, de sajnos m\u00e9g nem tud. Csak \u00fcltem az \u00e1gya sz\u00e9l\u00e9n \u00e9s csod\u00e1ltam. Hogy ilyen sz\u00e9p, \u00e9s ilyen r\u00e1ncos, hogy b\u00f6lcs \u00e9s boldog, hogy olyan sz\u00e9ps\u00e9ggel besz\u00e9l a hal\u00e1lr\u00f3l, ami nem r\u00e9m\u00edt meg. Hogy megb\u00edzik bennem \u00e9s a legm\u00e9lyebb titkait is megosztja velem. Velem az idegennel.<\/p>\r\n
\u00a0 Nem tudtam, hogy l\u00e1tom e m\u00e9g valaha, hogy utols\u00f3 k\u00edv\u00e1ns\u00e1ga a v\u00e9gtelenbe meghallgat\u00e1sra lel e. Hogy csak \u00fagy csendben lecsuk\u00f3dik e az \u0151 szeme is, mint egykor szeretett p\u00e1rj\u00e1nak, hogy m\u00e9lt\u00f3s\u00e1ggal, b\u00e9k\u00e9sen \u00e9s ne szenvedve t\u00e1vozzon. Csak ennyit szeretett volna \u00e9s nem t\u00f6bbet.<\/p>\r\n
\u00a0 Hamarosan indulnom kellett haza. \u0150 pedig az egyik fi\u00e1t v\u00e1rta. Azt hiszem l\u00e1tta bennem a seg\u00edts\u00e9gny\u00fajt\u00e1s angyal\u00e1t, mert olyanra k\u00e9rt, amire m\u00e9g soha senki. Arra, hogy hamarosan j\u00f6n a fia \u00e9s szeretne tiszta lenni, de nem akarja a n\u0151v\u00e9reket zavarni ez\u00e9rt megk\u00e9rt, hogy pelenk\u00e1zzam \u00e1t. Kicsit meglep\u0151dtem, mert \u00e9letembe nem csin\u00e1ltam feln\u0151ttnek olyat, de gondoltam nem lehet nehezebb, mint a kisfiamat egykor. \u00c9s siker\u00fclt\u2026 Nem iszonyodtam t\u0151le. Sz\u00e1momra m\u00e1r nem csak egy \u201en\u00e9ni volt az ablak mellett\u201d hanem szeret\u0151 anya, gondoskod\u00f3 nagymama, mes\u00e9ket reg\u00e9l\u0151 d\u00e9dmama, aki ott l\u00e9tem alatt egy kicsit az eny\u00e9m is volt.<\/p>\r\n
\u00a0 \u00a0M\u00e1sf\u00e9l hetes k\u00f3rh\u00e1zi id\u0151m alatt pelenk\u00e1ztam, betegek l\u00e1z\u00e1t m\u00e9rtem (persze csak a szob\u00e1nkba), itattam a r\u00e1szorul\u00f3kat, vigasztaltam a mellettem l\u00e9v\u0151t, aki k\u00e9s\u0151bb j\u00f6tt \u00e9s daganatot \u00e1llap\u00edtottak meg n\u00e1la, voltam p\u00e1r \u00f3r\u00e1ig pszichol\u00f3gus \u00e9s lelki t\u00e1rs, idegen \u00e9s bar\u00e1t, k\u00edv\u00e1ncsi k\u00e9rdez\u0151 \u00e9s \u00e1mulattal mes\u00e9t hallgat\u00f3 kisl\u00e1ny. \u00c9s voltam csod\u00e1lattal feln\u00e9z\u0151, p\u00e9ldak\u00e9pet tekint\u0151 egyszer\u0171 beteg.<\/p>\r\n
\u00a0 Csod\u00e1lva azt a n\u0151v\u00e9rt, aki mindv\u00e9gig olyan m\u00e9rhetetlen kedvess\u00e9ggel, odaad\u00e1ssal, szeretettel gondozta a betegeket, amilyennel m\u00e9g eddig nem tal\u00e1lkoztam. Elmondta, hogy el sem tudna k\u00e9pzelni m\u00e1s hivat\u00e1st mag\u00e1nak \u00e9s \u0151 im\u00e1dja az id\u0151seket \u00e9s b\u00e1r elfogadhatatlan k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt, lelki \u00e9s fizikai kimer\u00fclts\u00e9g alatt is, de 110%-osan helyt \u00e1ll. Pont \u00fagy, hogy az a p\u00e1r kedves mondat, vagy sz\u00f3 is el\u00e9g ahhoz, hogy valaki hamarabb meggy\u00f3gyuljon, mert \u00e9rzi, hogy nincs egyed\u00fcl. Csak p\u00e1r napot t\u00f6lt\u00f6ttem, abban a k\u00f3rh\u00e1zban, ahol ut\u00f3bb voltam, de az a n\u0151v\u00e9r jelenl\u00e9te, aki ilyen odaad\u00e1ssal gondozta a betegeket k\u00e1rp\u00f3tolt minden \u00e1t\u00e9lt borzalom\u00e9rt.<\/p>","type":"rich"}